A nyolc elemi osztály elvégzése után kanász lett, majd 1948-tól a Kelemen-ligeti Állami Gazdaságban dolgozott traktoros brigádvezetőként. 1954 novemberében bevonult tényleges katonai szolgálatra az esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztályhoz, ahonnan 1956 decemberében szerelt le. Ezután visszament dolgozni az állami gazdaságba.
1956. november 2-án az esztergomi 51. légvédelmi tüzérosztály gépkocsivezetőjeként Budapestre a XX. kerületi Juta-dombra vezényelték a szovjetek elleni harcra. Szabó Pál őrnagy vezetésével az alakulata tüzelőállást foglalt el. November 4-én megtámadták a Soroksári út felől jövő szovjet katonai egységet, amely során kilőttek több harckocsit, sorozatvetőt, teher- és személygépkocsit. A tüzelés beszüntetése után Magyar a kilőtt járművekhez ment, ahol részt vett az egyik tehergépkocsi kifosztásában. Amikor az elfogott két államvédelmi tisztet társai a tüzelőállások mögötti agyagbányába kísérték, ő is csatlakozott hozzájuk és a nála lévő géppisztollyal részt vett a meggyilkolásukban.
1958. november 13-án a Mecséri Jánossal és társaival szemben indított büntetőper XXVI. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-143682/1-7
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU HIM HL – XI.22 – 031/1958