Ugrás a tartalomra

Jakab Ferenc és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Belügyminisztérium VII. Főosztály vizsgálati alosztálya
Az eljáró ügyész megnevezése
Bakos Pál
Az eljáró ügyészség megnevezése
Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztálya
A vádirat elkészültének időpontja
1955. 04. 26.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Koharek József
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Hb. I. 0058/1955
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Katf. XI. 0085/1955
A jogerős döntés szerinti tényállás

Jakab Ferenc postai alkalmazott évekig kapcsolatban állt a Szabad Európa Rádióval. Szolgálatát a mozgópostán látta el Budapest-Hegyeshalom között, így módjában állt a lezárt postazsákokat felbontani, azokban a saját megfigyeléseit, később ismerőseitől kapott információkat elhelyezni. A levelekben többek között az utazásai során tapasztalt napi aktuális gazdasági problémákról, a recski internálótáborról és a rabmunkahelyekről, az országgyűlési választásokról írt tudósítások voltak. A munkatársait rendszeresen tájékoztatta a Szabad Európa Rádióban elhangzott hírekről, a politikai értékelésekről. Jakab kezdeményezője volt annak, hogy Magyarországra léggömbök útján ellenséges tartalmú röplapokat terjesszenek. Később a Győri Vagon- és Gépgyárban dolgozó ismerősei a gyár működéséről, gazdasági helyzetéről adtak át Jakabnak jelentéseket, aki azokat továbbította Münchenbe. 

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Győr
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hegyeshalom
Győr-Moson-Sopron vármegye
Ausztria
Jogerős döntés

Jakab Ferenc (Budapest, 1903) I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Désaknai Lóránt (Iván, 1926) II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, fegyverrejtegetés bűntette, valamint a Magyar Népköztársaság ellen irányuló szervezkedés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Szécsényi István (Bőnyrétalap, 1924) III. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, fegyverrejtegetés bűntette, valamint a Magyar Népköztársaság ellen irányuló szervezkedés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Szekeres Józsefné, Kroyer Anna (Szentjakabfa, 1921) IV. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Désaknai Gizella (Csökmő, 1922) V. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Komóczy György (Darvas, 1907) VI. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Szekeres József (Fornád-Kecsege, 1900) VII. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint devizagazdálkodás szabályait sértő bűntett miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Mester Ferenc (Csúz, 1914) IX. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette miatt 8 évi börtönre írélték.
Désaknai Ede (Csökmő, 1924) X. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 13 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Jakab Ferenc
Désaknai Lóránt
Széchenyi István
Megjegyzés
Az I. fokú eljárásban VIII. rendű vádlottként szereplő Désaknai György (Dévaványa, 1910) ügyét elkülönítették, majd a Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1955. augusztus 4-én a Hb. I. 00109/1955. számon hozott ítéletében hűtlenség bűntettében, a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettében, valamint lőfegyverrel elkövetett visszaélés bűntettében bűnösnek találta és 15 évi börtönre írélte. A Népköztáraság Elnöki Tanácsa 1963. február 20-án kelt határozatában a kiszabott büntetése hátralévő részének letöltését kegyelemből 5 évi próbaidőre felfüggesztette.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. szeptember 11-ei határozatában Désaknai Ede X. rendű vádlott jogerősen megállapított 13 évi börtönbüntetését kegyelemből 5 évre leszállította.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-129117
HU ÁBTL 3.1.9. V-129117/1.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146223
HU ÁBTL 4.1. A-3211
HU HIM HL – XI. 22. – 0058/1955