hűtlenség/kémkedés

1948 februárjában Bajomi Béla és unokaöccse, Bajomi Miklós elhatározták, hogy létrehoznak egy illegális szervezkedést a demokratikus államrend megdöntése céljából. Ennek részeként röplapokat készítettek, valamint összeállítottak egy memorandumot, amelyet elküldtek a budapesti amerikai követség katonai attaséjának. 1949 májusában Bajomi Béla közölte Mihály nevű fiával, hogy kiszökik az országból, ekkor átadott neki egy pisztolyt és hozzátartozó lőszert. Unokaöccsével átszökött Ausztriába, majd Bécsben kapcsolatba léptek az angol titkosszolgálattal.

Barcza Gyuláné 1946 novemberében illegálisan Ausztriába szökött, ahol az amerikai hírszerzés több alkalommal kihallgatta. Ezek során gazdasági és politikai, valamint a magyar és a szovjet csapatokra vonatkozó katonai adatokat közölt velük. 1948-ban a budapesti amerikai követségen állásra jelentkezett. Itt alkalmazták, megbízható egyénnek találták és megbízták kémkedéssel, amit ő elvállalt. Jelentést készített a Székesfehérváron észlelt szovjet csapatmozgásokról és a sóstói, illetve más repülőtereken tartózkodó repülőgépekről, egységekről.

Hernádi Gyula 1949 szeptemberében átszökött Ausztriába és felvette a kapcsolatot az angol titkosszolgálattal. Az angolok beszervezték őt és megbízták, hogy építsen ki Magyarországon egy hálózatot és gyűjtsenek számukra adatokat a magyar és a szovjet csapatmozgásokról. Budapestre történő visszatérését követően Hernádi a hírszerző csoportjába beszervezte Beck Lászlót, Hunyadi Buzás Attilát, Halmos Etelkát, Palásthy Imrét, majd 1950 húsvétja előtt Halmos Etelkán keresztül Kaszaházi Évát is, aki a Zalaegerszegen tartózkodó határvadászokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

Kiss István 1955 szeptemberében négy társával átszökött Ausztriába. Az osztrák csendőrség elfogta, majd Salzburgba került, ahol az amerikai katonai titkosszolgálat (CIC) egyik magyar származású alkalmazottja kihallgatta a magyarországi katonai és gazdasági viszonyokról. 1955 december végén átszökött a nyugat-németországi Berchtesgadenbe, ott kapcsolatba lépett a CIC egyik tisztjével, aki a kihallgatása után beszervezte Magyarország elleni kémkedésre.

Molnár Imre volt határőr alhadnagy 1956. június 22-én Hegyeshalomnál polgári ruhában, de a szolgálati fegyverét magánál tartva, illegálisan elhagyta az országot. Másnap az osztrák csendőrség Bécsbe vitte, ahol 12 napig börtönben tartották, s ez idő alatt többször kihallgatták. Ezek során beszélt a katonai kiképzéséről, az Államvédelmi Hatóságról, a határőrségről, és elárulta a magyar titkosszolgálat több mint húsz informátorának a nevét is. Szabadulása után a Szabad Európa Rádió bécsi részlegénél is több alkalommal beszélt a magyar belügyi szervekről és a belpolitikai helyzetről.

Rátky Henrikné 1945-46-ban Grazban az angol hírszerző szolgálat alkalmazásában álló férjének lányával, Vaikó Györgynével együtt segített a Magyarországról érkező híranyagok kiértékelésében. 1946-tól kezdve - miután lányával együtt visszatértek Magyarországra - az Ausztriában maradt Rátky Henriknek katonai, gazdasági és politikai természetű információkat juttattak ki.

Vaikó György 1946-tól kezdve anyósa, Rátky Henrikné közvetítésével katonai titkokat tartalmazó adatokat juttatott ki Grazba, az angol hírszerzőszervek számára. 1947-ben Pálffy György beszervezte egy fegyveres összeesküvésbe. Részt vett a bizalmas tanácskozásokon, ahol javaslatokat tett a hatalom átvételére és beosztásait kihasználva sorozatos szabotázs cselekményeket hajtott végre a hadsereg fegyelmének és átütőképességének szétzilálása érdekében.