A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél polgári alkalmazottként dolgozó Wutsch Terézzel, akinek beszámolt kémtevékenységéről. 1952.
1956 októberében Székesfehérváron állomásozott az MN. 1234. számú műszaki kisegítő alakulat állománya, az egység parancsnoka Márton Ferenc hadnagy volt. Az alakulat tagjai a városban az építőipari vállalat által vezetett építésvezetőségeken dolgoztak és csak gyakorlófegyverrel rendelkeztek. Október 23-a után az alakulat beszüntette a munkát és a gyakorló fegyvereket a hadtest épületébe szállították. Ezt követően őrszolgálatot láttak el a város különböző pontjain.
Nagy Pál 1952. július 5-én este sorozott államvédelmi határőrként Balpataki Ádám járőrparancsnokával járőrszolgálatot teljesített Alsószölnökön. A szolgálat megkezdését követően a Rába folyón keresztül közösen szolgálati fegyvereikkel együtt Ausztriába szöktek. Két lopott kerékpárral a szovjet zóna határáig mentek, ahol a szovjet határőrök megállásra szólították fel őket. Balpataki fegyverével tüzet nyitott a határőrökre, közülük az egyiket megölte, majd elmenekült. Nagyot a szovjetet elfogták, lefegyverezték és átadták a magyar határőröknek.
1945 nyarán Saáry Ákos és Szelepcsényi István elhatározták, hogy különböző szabotázsakciók végrehajtásával fogják elősegíteni az új államrend megbuktatását, valamint Magyarország amerikai megszállását, ezért „Földalatti Mozgalom” néven egy illegális szervezetet hoztak létre Budapesten. Az akcióik végrehajtására a harcok után hátramaradt lőfegyvereket és robbanóanyagokat gyűjtötték össze, amelyeket titkos raktárakban tároltak. Az első akciójuk során 1946 februárjában a budapesti fogaskerekű vasút kisiklatásával kísérleteztek, ami azonban csak harmadik próbálkozásra sikerült.
Temesvári Ede 1944 végén Rákoscsabán az I. páncéloshadosztály törzs I/b. osztályán teljesített szolgálatot, mint csapatcsendőr szakaszparancsnok. Részt vett házkutatások tartásában és az előállított személyek súlyos bántalmazásában. 1944 decemberében egy feltételezett katonaszökevényt, valamint két polgári személyt Kubányi György tartalékos százados parancsára kivégeztetett, illetve egyiküket Temesvári saját kezűleg végezte ki, majd a holttesteket közszemlére tették.
Ternegg Kálmán a nyilas hatalomátvételt követően, 1944. október 20-án behívásra jelentkezett a Honvédelmi Minisztériumban, ahol Beregfy Károly honvédelmi miniszter közölte vele, hogy a folyamatban lévő nyugdíjazását hatálytalanították. Ternegg a döntést tudomásul vette és letette a hűségesküt Szálas Ferencre. Két nap múlva Beregfy kinevezte hadsereg-főfelügyelőnek. November 1-jén Szálasi vezérezredessé léptette elő. Még novemberben kinevezték a honi hadsereg parancsnokának, majd 1945 januárjában a légierők parancsnokának.
Vaikó György 1946-tól kezdve anyósa, Rátky Henrikné közvetítésével katonai titkokat tartalmazó adatokat juttatott ki Grazba, az angol hírszerzőszervek számára. 1947-ben Pálffy György beszervezte egy fegyveres összeesküvésbe. Részt vett a bizalmas tanácskozásokon, ahol javaslatokat tett a hatalom átvételére és beosztásait kihasználva sorozatos szabotázs cselekményeket hajtott végre a hadsereg fegyelmének és átütőképességének szétzilálása érdekében.