ellenállási mozgalom a II. világháború végén

Dunai Gyula 1944 novemberétől Budapest XIII. kerületében nyilas pártszolgálatosként részt vett hamis igazolással bujkáló üldözöttek és munkaszolgálatosok előállításában, kihallgatásában, bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében. Több esetben részt vett a Duna-parton történő kivégzésekben is. 1944. december 31-én társaival együtt egy ellenállási csoport 10-12 tagját bevitték a Petneházy utcai nyilasházba. A kihallgatásokat Dunai vezette. A csoport tagjai súlyosan bántalmazták, közülük két főt kivégezték, a többieket pedig átkísérték az Andrássy út Hűség Házába.

Hajnácskőy László csendőrezredes 1935 után a katonai titkosszolgálat kommunista mozgalmakkal foglalkozó (VKF-2/K) alosztályát vezette, majd a Pécsi Csendőrkerület parancsnoka volt, 1944. október 29-től pedig a Belügyminisztérium VII. (Közbiztonsági) Osztályának élén állt. Szolgálati helyein utasítást adott a baloldali mozgalmak felszámolására indított eljárások során előállított személyek bántalmazására, irányította a zsidók deportálását a Dunántúl déli és keleti részein, valamint elrendelte a nyilas hatalomátvételkor a kormányzóhoz hű köztisztviselők letartóztatását.

1944. december 25-én Kiss Béláné feljelentette a Budapest V. Klotild utca 22. számú ház házmesterét, Schober Bélát és annak feleségét a nyilasoknál, mivel nevezettek együttműködtek a házban tartózkodó ellenállási csoporttal. Kiss Béláné öccse, aki nyilas pártszolgálatot teljesített, még aznap több társával behatolt a házba és a Schober házaspárt agyonlőtte.