Draskóczi László és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Népügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. XII. 2633/1948
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Népbíróságok Országos Tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Pálosi Béla
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
NOT II. 3609/1948-53
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Az első kilenc vádlott mind tagja volt a Rongyos Gárdának, vagy valamilyen módon kapcsolatba került e katonai jellegű alakulattal. Fodor Lajos 1938 végétől Vannay László zászlóaljában Vannay helyetteseként tevékenykedett. A Gárda tagjaként több vádlott részt vett 1938. november 10-én a felvidéki bevonulásban. Kovács Endre a bevonuló tiszaújhelyi részleg parancsnoka, Benkő Antal a helyettese, Gödér Pál pedig e részleg szolgálatvezetője volt. Ők részt vettek legalább három – kémkedéssel, magyarellenes tevékenységgel, vagy cseh barátsággal vádolt – csehszlovák állampolgár megkínzásában és törvénytelen kivégzésében Tiszaújhelyen és Tiszaújlakon. Iványi Géza kezdetben a bevonuló salánki részleg helyettes parancsnoka, később parancsnoka volt. E részleg tagjaként Hajts Bélával együtt részt vett két csehszlovák állampolgár megkínzásában és törvénytelen kivégzésében Salánkon. A Gárda tagjai terror alatt tartották a körzetükben élő zsidó személyeket, többüket bántalmazták és arra kényszerítették őket, hogy anyagilag támogassák a Gárdát. A Vannay különítmény tagjaként Hajts Béla és Gödér Pál részt vett a Dégenfeld tanya elleni támadásban, amely során több csehszlovák határőr életét vesztette.
A többi vádlott a Fehér Lajos és Cserháti István által Budapesten 1947-ben kezdeményezett demokráciaellenes összeesküvésben vett részt, amely laza kapcsolatban állt a rongyos gárdistákkal. Nevezettek célja az volt, hogy a környéken élő fiatalokat egy szervezetbe tömörítve fegyvereket és lőszereket gyűjtve olyan helyzetbe hozzák magukat, hogy egy esetleges angol-amerikai-szovjet háború kitörése esetén a szervezkedés tagjai az összegyűjtött fegyverekkel fellépve gyengítsék a népi demokrácia államhatalmát és annak megdöntésében közreműködjenek. A tagok egy kisebb arzenálnyi fegyvert és lőszert gyűjtöttek össze, néhányan részt vettek a Tölcsvár utcában egy ott lakó zsidó személy ablakainak betörésében és a farkasréti izraelita temetőben lévő kb. 20 sírkő megrongálásában. Nagy Károly és Dévai Imre ugyan tudomással bírtak a szervezkedés folytatásáról, ténylegesen azonban abban nem vettek részt.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Tiszaújhely
Ukrajna
Tiszaújlak
Ukrajna
Salánk
Ukrajna
Budapest
Jogerős döntés

Draskóczi László (Feled, 1895) I. rendű vádlottat háborús bűntett kísérlete miatt 3 évi fegyházbüntetésre ítélték.

Fodor Lajos (Kékes, 1897) II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett, valamint folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Hajts Béla (Budapest, 1891) III. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett, valamint folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett miatt 12 évi fegyházbüntetésre ítélték.

Kovács Endre (Szolnok, 1901) IV. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Gödér Pál (Kőtelep, 1899) V. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Benkő Antal (Kétegyháza, 1907) VI. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Héder István (Lázári, 1919) VII. rendű vádlottat népellenes bűntett miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

Faragó Béla (Dercen, 1905) VIII. rendű vádlott tekintetében a népbíróság ítéletét egész terjedelmében megsemmisítették és vádlottat az ellene emelt vád alól felmentették.

Iványi Géza (Jánoshalma, 1911) IX. rendű vádlott tekintetében a népbíróság ítéletét egész terjedelmében megsemmisítették és az elsőfokú bíróságot új tárgyalás megtartására, az észlelt hiányosságok pótlására és új ítélet hozatalára utasították.

Fehér Lajos (Budapest, 1920) XV. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló bűntett miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélték.

Cserháti István (Budapest, 1929) XVI. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló bűntett, valamint izgatás bűntette miatt összbüntetésként legalább 4 évi kényszermunkára ítélték.

Fenyőfalvi Zoltán (Szolnok, 1922) XVII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélték.

Gondos Ferenc (Budapest, 1929) XVIII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönbüntetésre ítélték.

Cserháti Pál (Sóskút, 1928) XIX. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette, valamint háborús bűntett miatt legalább 4 évi kényszermunkára ítélték.

Szűcs Lajos (Budapest, 1931) XX. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette, valamint izgatás bűntette miatt összbüntetésként 3 évi börtönbüntetésre ítélték.

Csoba István (Budapest, 1931) XXI. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette, valamint izgatás bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték.

Papp Géza (Budapest, 1929) XXII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette, valamint izgatás bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték.

Hargitay László (Budapest, 1929) XXIII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

Reisz Ervin (Budapest, 1929) XXIV. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

Dévai Imre (Budapest, 1930) XXV. rendű vádlottat jelentéstételi kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 2 havi fogházbüntetésre ítélték.

Nagy Károly (Nagyenyed, 1923) XXVI. rendű vádlottat jelentéstételi kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 2 havi fogházbüntetésre ítélték.

Hurth Gyula (Budapest, 1931) XXVII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 6 havi börtönbüntetésre ítélték.

Gálos László (Budapest, 1929) XXVIII. rendű vádlottat a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 6 havi börtönbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az ítéletekben nem esik szó a X-XIV. rendű vádlottakról.
A Magyar Köztársaság Elnöke az 1949. március 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával Gödér Pál és Benkő Antal tekintetében a halálbüntetést életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta át.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-151578
HU BFL – XXV.1.a.4 – 2633 – 1948