Ugrás a tartalomra

Czakó András bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Hadanich Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Pestmegyei Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 05. 14.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Pestmegyei Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Mikó József
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. 779/1958/17.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. I. 5012/1959/22.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956 október végén Nagykátán Czakó András részt vett a járási nemzeti bizottság létrehozásában, ahol a bizottság elnökhelyettesévé választották, később tagja lett a nemzetőrségnek. Részt vett a kommunisták és baloldali személyek eltávolításáról szóló határozat meghozatalában és ezeknek a személyeknek a helyi közéletből történt eltávolításában. A határozat alapján október 30-án a járási nemzeti bizottság feloszlatta rendőrséget és a nemzetőrség vette át a feladatait. 1956. november 5-én nemzetőrként egy eljárás során géppisztolyával hátulról agyonlőtte Györe László nagykátai lakost, aki a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott tsz-szervezőként.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Nagykáta
Pest vármegye
Jogerős döntés

Czakó András (Nagykáta, 1928) vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett büntette, valamint gyilkosság büntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
 

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Pestmegyei Bíróság I. fokú ítéletében a Czakó András ellen emelt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette.
1959. január 29-én a Pestmegyei Ügyészség az I. fokú ítélet ellen fellebbezési óvást emelt, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettét bizonyítottnak találta és a tévesen szándékos emberölés minősítés helyett, gyilkosság bűntette miatt a legszigorúbb büntetés kiszabását indítványozta.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-143557
MNL PML – XXV.2.b. – 779/1958