Munkáscsaládból származott, Nagymaroson végezte el a nyolc általános iskolát, majd 1952-ben szerszámkészítő tanuló lett az Egyesült Izzóban. 1954-ben segédlevelet szerzett és a szakmájában különböző munkahelyeken dolgozott. Utolsó munkahelye a Landler Jenő Járműjavító Üzem volt.
1956. október 30-ig Nagymaroson tartózkodott, még ugyanezen a napon Budapesten csatlakozott a VII. kerület Hársfa utcai nemzetőrséghez. A nemzetőrökkel együtt ment ki a Köztársaság térre, ahol részt vett az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd a Rákóczi út 61. számú a ház tetején foglalt el tüzelőállást és onnan lőtte az épületet. A pártház elfoglalása után az egyik betört ablakon keresztül behatolt az épületbe, részt vett a pártház védőinek bántalmazásában, jelen volt a védők ellen végrehajtott gyilkosságokban, gyilkossági kísérletekben. A következő napokban a Corvin-közbe ment, ahonnan november 5-ig rendszeresen járt ki járőrözni és az államvédelmi tiszteket felkutatni. Társaival együtt részt vett a pestkörnyéki laktanyák kifosztásában és a húsipari vállalatnál elkövetett rablásokban. November 5-én visszament Nagymarosra és bekapcsolódott a helyi nemzetőrség munkájába.
1958. november 25-én a Galgóczi Zoltánnal és társaival szemben indított bűntetőper VI. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144360/1-4
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU ÁBTL 4.1. A-1264 – I. fokú ítélet jóminőségű másolata
HU BFL – XXV– 4.f.9. – 8068/1958