Hat gimnáziumi osztály elvégzése után az Egyesült Izzóban volt műszerész tanonc, majd átkerült a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba. 1954-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra a folyamőrséghez. Leszerelése után az Orion Rádiógyárban helyezkedett el és ott dolgozott 1956 októberéig.
1956. október 25-én csatlakozott a Margit-híd környéki felkelőkhöz. Első akciójuk egyike volt a III. kerületi rendőrkapitányság megtámadása, ahonnan fegyvereket zsákmányoltak. Október 27-én a Széna téri csoporthoz került, ahol 29-én megválasztották írnokká. Később Szabó János (Szabó bácsi) parancsnok-helyettese, majd amikor áttették székhelyüket a Maros utcai laktanyába, a laktanya parancsnoka lett. Személyesen ellenőrizte és irányította az operatív csoport tevékenységét, de akciókat is vezetett. A csoport nagy számban tartóztatott le államvédelmi beosztottakat. November 2-án átvette a „pilisi bányászbrigád” irányítását, és egységével Ausztriába indult fegyverért. Egy Győrben kapott parancs miatt azonban a csoport Szombathelyre ment egy határőralakulat - a helyiek állítása szerint a határőr laktanyában meghúzódó határőr egyenruhába öltözött volt államvédelmi beosztottak - lefegyverzésére és letartóztatására. November 4-én, miután a szovjet csapatok elfoglalták a laktanyát, fogságba esett.
1957. november 23-án a Rusznyák Lászlóval és társaival szemben indított büntetőper IX. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379/1-2
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a – 2383 – 1957