Ugrás a tartalomra

Balogh József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Hunyadi Béla
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 06. 26.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
NB. XI. 2632/1957
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Radó Zoltán
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. III. 5179/1957/17.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki. Székhelyük eleinte a rákosszentmihályi MDP székháza, majd a Rákosi utcai óvoda volt, fegyvereket a mátyásföldi és a sashalmi fegyverraktárakból szereztek. Rendszeresen végeztek felderítéseket a szovjet csapatokról, kisebb támadásokat is intéztek a szovjetek ellen. A szervezet szoros kapcsolatban működött az Árpádföldön létrejött nemzetőrséggel. A két fegyveres csoport november 4-én vezetőik utasítására a fegyvereiket elrejtve a szovjet csapatok elleni akciókra és egy újabb felkelés esetére való felkészülés céljából illegalitásba vonultak, a fegyvereiket a kerületi gépíró iskolában rejtették el. Néhányan azonban maguknál tartották a lőfegyverüket. November 6-án Spamberger György és parancsnoksága alatt tevékenykedő tagok megtámadtak két járőröző szovjet katonát, akiket életveszélyesen megsebesítettek. Spamberger a két katona meggyilkolására adott utasítást, amit a beosztottak nem hajtottak végre, a sebesülteket kórházba szállították. A csoport működése alatt pártfunkcionáriusokat fenyegettek meg, az egyik helyi kommunista lakásába kézigránátot dobtak. Libál Emília és Kovács Erzsébet lakásán tartott titkos tanácskozásokon készített röplapokat a kerületben terjesztették.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XVI.
Jogerős döntés

Balogh József (Budapest, 1919) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével elkövetett bűntett miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Pataki László (Budapest, 1928) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésével és vezetésével elkövetett bűntett miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Horváth Ferenc (Rákosszentmihály, 1924) III. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, kétrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, mint tettes, valamint egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, mint felbujtó miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.
Korompai László (Budapest, 1917) IV. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 15 évi börtönre ítélték.
Spamberger György (Pilisvörösvár, 1913) V. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, kétrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint egyrendbeli bűnszövetkezetben társadalmi tulajdon sérelmére lopás útján elkövetett bűntett miatt összbüntetésól halálra ítélték.
Libál Emília (Budapest, 1931) VI. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 5 évi börtönre ítélték.
Kovács Erzsébet (Kecskemét, 1931) VII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 2 évi börtönre ítélték.
Horváth László (Budapest, 1931) VIII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.
Szabó Gábor (Nagykáta, 1937) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.
Stanzl (Stancl) Károly (Budapest, 1927) X. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Beszedics István (Budapest, 1938) XI. rendű vádlottat egyrendbeli fegyver-és lőszerejtegetés miatt 5 évi börtönre ítélték.
Schild Mihály (Budapest, 1938) XII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 6 évi börtönre ítélték.

Szendrei János (Budapest, 1925) XIII. rendű vádlottat a népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétel által elkövetett bűntett miatt 5 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-141806
HU ÁBTL 3.1.9. V-141806/a.
HU ÁBTL 3.1.9. V-141806/1-4.
HU BFL – XXV-4.f. – 2632/1957