Édesapja kiskunsági származású vármegyei főszámvevő volt Budapesten. Édesanyja dömsödi szíjgyártómester lánya volt. Baky Surdon végezte elemi iskoláit, majd gimnáziumot végzett és a pécsi hadapródiskolába járt. Később a Ludovika Akadémiára vezényelték, majd főhadnagyként a pécsi 19. gyalogezred kötelékében a keleti harctérre került. 1916-ban megsebesült a Kárpátokban. Felépülését követően kiképzőként teljesített szolgálatot. 1919-ben csatlakozott Szegeden a Nemzeti Hadsereghez. 1925-ben csendőrtiszti tanfolyamot végzett. Kezdetben Cegléden, majd 1931-től a budapesti politikai nyomozó osztályon teljesített szolgálatot. 1937-ben a budapesti csendőrkerületi parancsnokság törzséhez került, mint fegyelmi és becsületügyi előadó. 1938-ban betegsége miatt nyugdíjazását kérte. Ekkor került közelebbi kapcsolatba a hungarista mozgalommal. 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt képviselőjeként bejutott a parlamentbe. 1944. március 24-én Jaross Andor belügyminiszter kinevezte államtitkárnak, a csendőri, rendőri és közbiztonsági osztály felügyeletét látta el. A szovjetek elől nyugatra menekült, ahol amerikai fogságba esett. Ők 1945. október 3-án kiadták Magyarországnak, mint háborús bűnöst.
Politikai pályafutása alatt beszédeivel hozzájárult Magyarország háborúba való belesodródásához, továbbá antiszemita megnyilvánulásaival a zsidóság ellen foglalt álláspontot. 1944 márciusától Jaross Andor belügyminiszter politikai államtitkáraként a rendfenntartó szerveket irányította. Tevékenységével hozzájárult a magyarországi zsidóság deportálásának megszervezéséhez. 1944 októberében az irányítása alatt álló csendőrzászlóaljakkal a németeket támogatta, ezzel segítette a fegyverszünet megkötésének megakadályozását.
1946. január 7-én az Endre Lászlóval és társaival szemben indított büntetőper II. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-79802