Államtudományi doktorátust szerzett. 1908-ban lépett be a rendőrség kötelékébe, 1918-ban kinevezték a kolozsvári rendőrség kapitányává. 1924-től Jászberényben, 1935-től Esztergomban szolgált. A második bécsi döntést követően a visszacsatolt Nagyváradra került főkapitány-helyettesnek. 1943. augusztus 31-től a város kiürítéséig, 1945. január 18-ig Kassán teljesített szolgálatot. A front közeledtével Németországba távozott.
A kassai rendőrkapitányság vezető-helyetteseként részt vett a városi gettó felállításában. Tudomással bírt beosztottjai kegyetlenkedéseiről, túlkapásairól, de azokat figyelmen kívül hagyta. Személyesen felügyelte hozzávetőleg 15 ezer zsidó személy bevagonírozását és elszállítását Németországba.
1946-ban a vele szemben indított büntetőper során jogerősen halálra ítélték.
Részleges feldolgozás.
HU ÁBTL 3.1.9. V-99377